A Holánszki pékség Pilisen található/ BP-től 45 km, 4-es főút/. Hagyományos módon, akácfával felfűtött kemencében, adalékanyagoktól mentes kenyeret sütnek.
Fotók: Varjú Viktória
Kevés saját termékük van: fehér kenyér, kifli, lekváros bukta és kapusznyika/ káposztás bukta/. Holánszki József pék szerint, csak azt kell csinálni, amihez jól értenek. Ez indokolja a szűk választékot. Zsemlét is készítenek, mert az "igazi" zsemle kézi munka igényes/ jól meg dolgozni, hogy a belseje tömött legyen/.
Termékeik főleg Pilisen kaphatók.
Két helyről hozatja a lisztet, mert szerinte" két malom egyszerre nem tévedhet".Ha a liszt nem megfelelő minőségű, akkor küldi vissza. Régóta ismerjük egymást látásból, köszönés szinten. A blog indításakor egyik tervem volt a pékség bemutatása. Megkerestem, igent mondott. Egy majdnem teljes műszakot töltöttem a pékségben / hajnalban feladtam/,hogy közvetlen tapasztalatok alapján tudjam Önöknek leírni a kenyér készítés folyamatát. A pékmester munka közben mindenen rajta tartja a szemét. Kedves nógatását, megjegyzéseit , élcelődését élvezettel hallgattam. Mikor visszamentünk Varjú Vikivel, kikérdezett a megtanultakról/melyik a jó tufa, kovász, liszt, víz keverési arányok, stb. A kenyér minőségét az alul leírt készítési módon kívül nagyban befolyásolja a tapasztalat. Mivel nem használnak adalékanyagokat, ezért mindig másképp alakulnak időben a munka folyamatok. Adalék anyagokkal szabályozott kelesztés 2 perc ,ezáltal lehet növelni a választékot / sokféle terméket lehet u.a. idő alatt előállítani/.
Előzetesen egyeztetve készítenek 3 kg és 4 kg-os kenyeret is/ "..csak abból lehet jó zsíros kenyeret csinálni!" Jómagam is többször süttettem velük bulikra.
Elérhetőségük: 2721 Pilis, Virág.u 2
Holánszkiné, Marika nála van a kockás füzet, amibe az előrendeléseket írják,
70 212 6880,
Holánszki József 70 610 1791
Nyitvatartás: Hétfő-Péntek 5-től 12 óráig
Pilis vonzáskörzetében vállalnak boltoknak kiszállítást!
A kenyér készítése itt a pékségben már délelőtt elkezdődik a kovász készítésével. Liszt, élesztő, víz összekeverve. 8-10 óra kell, hogy az erjedés után érett kovász legyen. Ha felhasználás előtt visszaesik, akkor túlérett lett. Ilyenkor hűvös vizet adnak hozzá.Ha éretlen, akkor meleg vízzel kell segíteni.
Ha a kovász megfelelő, akkor összekeverik a liszttel 50-50 % -os arányban. 2-3-szor stészolják/ szellőztetik. A következő munkafolyamat a tészta kihúzása, ami a csészéből/ nagy edény amiben keverik és kelesztik/ való kiszedést jelenti. Utána jön a feladás. 1kg 15 dkg-os darabokat szaggatnak, mérnek ki a tésztából. A többletsúly a sütés folyamán elpárolgó víz miatt kell, mert így marad a kisütés után az előírt súlyhatáron belül a termék súlya. Virgolás/gömbölyítés után következik a munka nagyobb kézerőt igénylő része, az abslagolás/ kenyérhajtogatás. Lényege, hogy a tésztából kiszorítsák a benne lévő levegőt, később ne legyenek benne „egérlyukak”.
Szakajtóba kerül, pihentetik. Vigyázni kell, hogy ne „fázzon meg”, bőrösödjön be a tészta, mert akkor nem tud jól megkelni. 1-1,5 óra után kerül a kemencébe.
A kemencébe az akácrönköket a hajnalban végződő műszak utolsó mozzanataként pakolják be /1q alkalmanként/. A begyújtás a dagasztás kezdetétől visszaszámolva 6 órával történik. A belseje samott téglás, az alja/hert tufa lapokból van rakva. A tufa jó hővezető, ezért nem ég le a kenyér alja. A fa elégése után kihúzzák krupnival a hamut és a még ízzó parazsat, amelyet egy kisebb tűztérbe teszik át, ahol használati meleg víz készítésére használják. A hamut kisöprik, kitörlik a teret nedves ronggyal. A kéménynyílásokat lezárják, hogy több hő ne távozhasson a tűztérből. A kemence homlokzatán lévő kéménynyílást fedő lemezeket kinyitják, hogy a pékségből a felesleges meleg távozhasson.
A vetés/ kemencébe helyezés folyamata:
Két pék áll a felső kemencéhez. Az egyik a sütésre előkészített tésztát a szakajtóból abzecolja/ráönti a péklapátra. A másik vízzel, amelybe egy kevés liszt van keverve lemossa és a tetejét bevagdossa. Ha keletlenebb, akkor mélyebben karcolja be, hogy a keletkező gázok ne nyomják szét a kenyeret. Pehedlivel/egy pléh edénnyel belocsol a tűztérbe, hogy gőz képződjön, utána kezdődik a folyamatos vetés. Betolja a lapáton lévő tésztát a kemencébe, lerakja, és utána jön a következő, a következő és így tovább…
A kemence használat közben folyamatosan hűl. A kezdeti magas hőmérséklet miatt az egyik "hűvösebb" oldalon kezdik a vetést néhány kenyérrel.Később egyre többet tesznek be, kicsit hosszabb időre.Tapasztalat!
Itt megkapja az alapot, egy kevés színt /pirul/. Utána kerül az alsó kemencébe/umpakolás, ahol készre sütik. Kb. egy óra múlva szedik ki/ kisütés a szakzsargonban/. Vízzel megmossák, hogy kicserepesedjen, és a fölösleges lisztet is eltávolítják. Kikerül a pihentetőbe.
Szakmai szótár
A pékségben, mint a régi szakmák többségében német eredetű szakszavakat használnak:
grund- öreg tészta
pehedli- edény, amellyel vizet hintenek a kemence belsejébe
stészolás- a tészta szellőztetése
abslagolás - formázás
abzecolás - a kenyér ráöntése a lapátra
umpakolás – a kenyér átrakása a felső kemencéből az alsóba
tipli - a kémény dugója ,amivel felfűtés után lezárják a kemencéből kivezető kéménynyílásokat, hogy a meleg ne távozzon
svöl- gőz
hert - a kemence alja
visli - kenyérmosó kefe
strejzekter – mosó edény, amelyben vizet tartanak a vislihez
suber - kéményzáró lemez
rikhejzli - a lámpa helye a kemence homlokoldalán
virgolás - gömbölyítés
A pékség története:
A 30-as évektől működik a pékség. 1954-től dolgozott ott az apa, Holánszki Ferenc, aki korán árva lett. A nevelőszülők szabónak szánták, de ő - elmondása szerint - gyermekkorában egy pékség előtt ment el, és az onnan kiáramló illat eldöntötte hivatását.
1960-ban a pékséget államosították. Ekkor épült rá a felső kemence.
Holánszki József már kisgyerekként be lett fogva munkára. Kiflit hordott és árusított a pilisi piacon.
Szakmai kerülő után 1975-től került hivatalosan a pékségbe.
Több kép itt.
Köszönöm Holánszki úr szakmai segítségét és a lehetőséget, hogy ott lehettem!
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!